Szeptember 14-től néhány hétköznapi manőver el fog térni a megszokottól, mivel ekkor indul Magyarországon (is) a nyílt bankolás. A PSD2 direktívája szerint, ha az ügyfél harmadik félnek is engedélyt ad, hogy hozzáférjen a számlatörténetéhez, akkor kedvezőbb pénzügyi ajánlatokat tudhat majd magáénak.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ez mennyire biztonságos. Nem olyan rég még a bankkártyás terminálok megjelenésénél is vettük a mély levegőt, és azon gondolkoztunk, hogy most vajon eltűnik e minden pénzünk a terminálban, vagy sem. Persze, hogy nem tűnt el, viszont feltűnt az online vásárlás, ahol megint csak szaporább lett lélegzetünk, hiszen itt már adatainkat is meg kellett adnunk. Ódzkodtunk ezektől, de ma már életünk nélkülözhetetlen részei.
A nyílt bankolás (open banking) is hasonlóan fog életünkbe bekúszni. Most még elképzelhetetlen, hogy valaki a számlatörténetünket olvasgatja és a kártyás költéseinket értelmezi, de ennek engedélyezésével sok profitra tehetünk szert, hiszen személyre szabott, kedvezőbb ajánlatok állnak majd rendelkezésünkre. Ezek az ajánlatok pedig lehetővé teszik az Európai Unió, PSD2 célkitűzését, hogy a pénzügyi piac versenyképesebbé váljon, tehát, hogy az ügyfelek kedvezményesebb, jobb és kényelmesebb pénzügyi szolgáltatokhoz jussanak. Magyar viszonylatban ez most fog indulni, viszont Európa szerte rengeteg ilyen pénzügyi szolgáltató működik.
A megfelelő licence-szel működő pénzforgalmi cégek előtt megnyitják a bankok az interfészeiket, ha az ügyfél megadta az engedélyt. Így juthatnak ezek a cégek az adatokhoz. De egészen pontosan milyen adatokat kaphatnak meg?
Általánosságban véve a cégek megkaphatják az ügyfél nevét, banki tranzakcióinak adatait, illetve banki egyenleget. A RECASH esetében ez jóval egyszerűbb, hiszen a cég csak az elmúlt 90, esetleg 180 napban végzett banki tranzakcióinak adatait kéri be, így semmilyen személyes adat nem kerül hozzá. A RECASH az adatokat elemezve (ami tehát csak azt mutatja, hogy az ügyfél hol és mennyit költött) ajánlásokat fog küldeni az ügyfélnek, hogy hol tud olcsóbban vásárolni, sőt, ha az ajánlást felhasználja és betér a megfelelő üzletbe vásárolni, még pénzvisszatérítést is kap.
Ez így egyszerűnek és szépnek tűnik, de honnan tudhatom, hogy a bankom nem adja át az adataimat jogtalan felhasználónak?
Sokan idegenkednek a digitalizált pénzügyi folyamatoktól, hiszen sokszor hallottunk már az úgynevezett kiberbűnözésről. A fent említett uniós irányelv középpontjában a fogyasztóvédelem és az adatvédelem áll.
Kétféle ellenőrzött és különböző feltételeknek megfelelő szolgáltató jöhet létre:
- · az AISP (account information service provider) a számlainformációkat kezelő szolgáltató,
- · a PISP (payment initiaton service provider) pedig az intelligens fizetéseket kínáló szolgáltató.
A számlainformációkat összesítő szolgáltatók (Account Information Service Providers – AISP) a bankoknál vezetett folyószámlánk egyenlege, illetve a tranzakciós adataink elemzésével segítik pénzügyi döntéseinket. Ezen adatok más adatbázisok, illetve digitális nyomunk fejlett, mesterséges intelligencián alapuló elemzésével a szolgáltatók az életvitelünkhöz igazodó szolgáltatásokat ajánlhatnak, tanácsot nyújthatnak pénzügyeink optimalizálásához.
A PSD2 alapján alapszabály, hogy az AISP és a PISP szolgáltató azon túl, hogy megszerzi a tagállami bankfelügyeletnél a regisztrációt/engedélyt a kiszolgálandó ügyfél explicit felhatalmazását is meg kell szereznie, illetve minden tranzakció előtt a bank felé ezt bizonyítania kell.
A RECASH minden regisztrációval és engedéllyel rendelkezik Magyarországon. Az alkalmazás még nem indult, hiszen szeptember 14-től tudja csak segíteni ügyfeleit. A RECASH platformja egyedülálló AI alapú marketingeszköz, amely közvetlenül a versenytársak ügyfeleit célozza meg, így rendkívül hatékonyan növeli piaci részesedést. A rendszer képes bármelyik bankkártyát egyszerűen „cashback” kártyává minősíteni. A második, fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv (PSD2) szerint működő fiókinformációs szolgáltatóként (AISP) - ez egy egyszerű kattintással véghez vihető. Algoritmusa úgy van programozva, hogy a felhasználói profilokat átfogóan elemezze, és ami a legfontosabb: A versenytársaknál végbemenet tényleges költéseket figyeli. Ha ez megtörténik, akkor különböző módon emlékezteti a felhasználókat arra, hogy legközelebb a megfelelő vállalkozást válassza annak érdekében, hogy PÉNZ VISSZATÉRÍTÉST kapjon a választásáért cserébe. Ezeket a vevőket meg tudja fogni mindenekelőtt a „cashback”-kel, a személyre szabott ajánlatokkal, illetve az innovatív és új hűségrendszerrel.
Ha kíváncsi vagy a RECASH munkájára, kövesd Facebook-on, Instagramon, Pinteresten és Twitteren is.
Egyre többet hallani a pénzügyi szervezetek átalakulásáról, pontosabban arról, hogy a bankok olyan adatmonopóliummal rendelkeznek, amiket nem is használnak fel. Ezek között az adatok között szerepelnek olyan információk, melyeknek birtokában és felhasználásában megkönnyíthető lenne a számlatulajdonosok élete.De hogyan lehet ezekhez az információkhoz hozzájutni, illetve ki juthat hozzá? Ezt mi szabályozza? És mégis miért nem volt erre megoldás eddig?